Az egyik legfontosabb dolog, amit az életben megtanulhatunk, az a megértés képessége.

Ez a gondolat áll az UWC tevékenységeinek, működésének középpontjában első iskolánk alapítása (1962) óta.

Hisszük, hogy az oktatás sokkal többről is szólhat, mint a személyes fejlődésről vagy a sikeres egyetemi felvételiről. Arra is inspirálhatja a diákokat, hogy felfedezzék, mi az, ami emberként összeköt bennünket, és arra, hogy a béke, az együttműködés és a megértés világának bajnokaiként lépjenek fel.

A kezdetek 

1955-ben Kurt Hahn, az úttörő szellemiségű oktatási szakember beszédet mondott a NATO Védelmi Főiskoláján Párizsban. Látogatása során megragadta és inspirálta az az együttműködési készség és lojalitás, amelyet a II. világháborúban még szembenálló felek képviselőitől tapasztalt.

Hahn már korábban is részt vett számos iskola és oktatási szervezet alapításában, ennek köszönhetően az oktatással kapcsolatos elképzelései folyamatosan alakultak, fejlődtek. Akkoriban gyakran beszélt az oktatás erejéről, mint a béke felé vezető útról, valamint arról, hogy vissza kell fordítani a társadalomban az „együttérzés hanyatlásának” folyamatát.

Ezeknek az elgondolásoknak a találkozásából született meg az UWC.

Egy 1958-as beszédében azt mondta:

„Háromféleképpen próbálhatjuk megnyerni magunknak a fiatalokat; az egyik, hogy prédikálunk nekik – attól tartok, hogy ez egy csali nélküli horog; a második az, hogy kényszerítjük őket... és azt mondjuk nekik: »Önkéntesnek kell jelentkeznetek«... a harmadik pedig az a felhívás, amely sosem bukik el: »Szükség van rátok«."

1962-ben fogadta első diákjait az UWC Atlantic (eredeti nevén Atlantic College) az Egyesült Királyságban, Walesben. Az első UWC-iskola arra az elgondolásra épült, hogy ha a különböző hátterű fiatalok együtt tanulnak, akkor olyan megértés alakulhat ki köztük, amely elejét veheti a jövőbeli konfliktusoknak.

Ez volt a világ első nemzetközi, kétéves képzésű, 16-19 éves tinédzserek számára létrehozott iskolája.

Olyan hely volt, ahol a diákok elsajátíthatták az empátiát, amely képessé tette őket arra, hogy meghallgassanak és figyelembe vegyenek más nézőpontokat, még akkor is, ha azok nagyon különböznek a sajátjukétól. Megtanulhatták, hogy erősen és határozottan kiálljanak az igazukért, még akkor is, ha ez nagy kockázatot jelent. És megtanulhatták, hogy kitartóak legyenek, és hogy tanuljanak a hibáikból, ahelyett, hogy feladnák.

Az Atlantic College első napjaitól kezdve megszületett a vágy a modell további terjesztésére. Mindez a hidegháború időszakának kellős közepén történt, amikor sokan vették észre egy olyan eszmeiség előnyeit, amely a kapcsolatokra, az együttérzésre és az önkéntességre épül. A hatvanas évek végére megszületett a United World Colleges név, és a mozgalom kezdett valósággá válni.

Az UWC első nemzetközi elnöke, Lord Mountbatten segített abban, hogy az UWC-mozgalom észak-atlanti gyökerein túllépve is fejlődjön. Ő felügyelte a nemzeti bizottságok létrehozását, amelyek a kiválasztják a diákokat és népszerűsítik az UWC-t a különböző országokban. Az elkövetkező években UWC-iskolák nyíltak Szingapúrban és Kanadában, később pedig szerte a világban, más kontinenseken is.

Az UWC mindig is a meghallgatásról és a tanulásról szólt, a körülötte élő közösségek és a világ igényeihez igazodva fejlődött és nőtt. A béke, a megértés és a rugalmas alkalmazkodóképesség iránti elkötelezettsége azonban ma is ugyanolyan erős, mint egykor.